A Svájci-Magyar Együttműködési Program, vagyis a Svájci Alap hazai tervezéséért, koordinációjáért és lebonyolításáért a Nemzeti Irányító Hatóság (NIH) felel. A NIH feladatait a Nemzeti Fejlesztési Központon belül az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság látja el.

Történet

A Svájci Alap magyarországi története szorosan kapcsolódik az uniós tagságunkhoz. Az Európai Unióhoz utolsóként csatlakozott országok számára a Svájci Államszövetség a szolidaritás jegyében már két szakaszban biztosít forrásokat a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

I. CÉLOK

A Svájci Hozzájárulás a Svájci Államszövetség által létrehozott támogatási konstrukció, mely révén a svájci fél részt kívánt vállalni a szolidaritás szellemében az Európai Unió kibővítésével járó költségek viselésében 2004-et követően. Habár a Svájci Államszövetség nem tagja az Európai Uniónak, így ennek következtében nem járul hozzá az Európai Unió közös politikáihoz, e külön támogatási programmal segíti az Európai Unió országai közti különbségek kiegyenlítését, mely a belső piacon való részvételének is egyfajta ellentételezése.

A Svájci Államszövetség által nyújtott hozzájárulás a kibővített Európai Unió, valamint az egyes kedvezményezett országok különböző fejlettségű régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hivatott elősegíteni; egyidejűleg építve és tovább erősítve a kétoldalú kapcsolatokat a kedvezményezett országok és a Svájci Államszövetség között.

A Svájci Hozzájárulás kedvezményezett országai az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország.

II. FINANSZÍROZÁS

A Svájci Államszövetség minden egyes kedvezményezett országgal külön-külön kétoldalú megállapodást köt, mely a támogatás biztosításának általános intézményi, pénzügyi és eljárásrendi feltételeit rögzíti, ez az úgynevezett Keretmegállapodás. Ez a megállapodás hozza létre a Svájci Hozzájárulás keretén belül működő Svájci-Magyar Együttműködési Programot, vagyis a Svájci Alapot.

A jelenlegi, második támogatási időszakban a svájci fél által vissza nem térítendő támogatásként nyújtandó keret összege 10 évre összesen mintegy 1,3 milliárd svájci frank. Ebből a keretből Magyarország részesedése 87,60 millió svájci frank. Ehhez az összeghez Magyarország is hozzájárul, így a nemzeti társfinanszírozással együtt több mint 103 millió svájci frank összegű támogatás felhasználására van lehetőség.

A meghatározott célokra irányuló projektek és programok megvalósítására 2029. december 3-ig nyílik lehetőségünk.

III. TÁMOGATOTT TERÜLETEK

A korábban említett átfogó cél, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a svájci fél öt célkitűzést határozott meg, melyek az alábbiak:

• a gazdasági növekedés és a szociális partnerség erősítése, a (fiatalokat érintő) munkanélküliség csökkentése;
•  a migráció kezelése és az integráció támogatása, a közbiztonság javítása;
• környezet- és klímavédelem;
• szociális biztonság szintjének emelése;
• a polgári szerepvállalás és az átláthatóság.

Az öt célkitűzésen belül meghatároztak további, úgynevezett tematikus területeket. Ezek közül a kedvezményezett államok a svájci féllel együttműködve választják ki, hogy mely területekre fordítják a rendelkezésükre álló támogatást, figyelembe véve a kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló törekvéseket is.

Magyarországon - figyelembe véve a hazai fejlesztési szükségleteket és prioritásokat - a Svájci Alap a következő területeket támogatja:

• szakképzés;
• kutatás és innováció;
• mikrovállalkozások és kkv-k finanszírozása;
• emberkereskedelem elleni küzdelem;
• energiahatékonyság és megújuló energiaforrások;
• víz- és szennyvízkezelés;
• egészségügy és szociális védelem;
• kisebbségek és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok.

A fentiek értelmében tehát Magyarországon nyolc tematikus területen valósulnak majd meg különböző fejlesztések. Egyes tematikus területek esetében programcélokat szolgálnak majd a fejlesztések, míg más területeken projektek megvalósítására kerül majd sor. Az eltérő megközelítés leginkább a végrehajtásban résztvevő intézmények szerepében jelent különbséget, a támogatásban részesülők számára az eljárások rendjében nem lesz szignifikáns eltérés.

A Svájci Alap keretében megvalósuló fejlesztések - akár programcélokat szolgálnak, akár projektmegvalósításra kerül sor - összefoglaló elnevezése a támogatási intézkedés.

A szakképzésből kikerülő fiatal és felnőtt munkavállalók munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének biztosítása, az ország gazdasági stabilitásának megőrzése, és a szociális biztonság megteremtése. A gazdasági stabilitás megteremtésének egyik eszköze a gazdasági fejlődéshez szükséges megfelelő számú, szakmai végzettséggel rendelkező humánerőforrás rendelkezésre állásának biztosítása, amely a szakképzésben tanulók magas szintű szakmai képzésével és a gazdaság igényeinek is megfelelő kompetenciák fejlesztésével valósítható meg.

A program stratégiai céljainak elérése – a Szakképzés 4.0 szakpolitikai stratégia már megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseivel összhangban –

• a pályaorientáció fejlesztésével és
• a projektalapú oktatás és vizsgáztatás széles körű elterjesztésével biztosítható

a leghátrányosabb helyzetű régiókban működő szakképzési centrumok bevonásával, majd a fejlesztési eredmények országos szintű elterjesztésével.

Svájci támogatás: 3,7 milliárd HUF

Nemzeti társfinanszírozás: 657 millió HUF

I. PROGRAMOMPONENS

Programkomponens operátor: IKK Nonprofit Zrt.

A programkomponens közvetlen célja, hogy a fejlesztést megvalósító szakképzési centrumok intézményeinek és a duális képzési partnereiknek a gyakorlatába épüljön be a projektalapú oktatás és vizsgáztatás módszertana. A projektalapú oktatás és vizsgáztatás módszertanának bevezetése a szakképzésben tanulók munkaerőpiacon elvárt kompetenciáinak fejlesztéséhez és a magas szintű szakmai tudás gyakorlatalapú elsajátításához járul hozzá.

A programkomponens végső kedvezményezettjei a Kulturális és Innovációs Minisztérium fenntartásában lévő, hazánk leghátrányosabb helyzetű régióiban található szakképzési centrumok.

II. PROGRAMKOMPONENS

Programkomponens operátor: IKK Nonprofit Zrt.

A programkomponens közvetlen célja, hogy a szakképzési centrumok intézményeiben növekedjen a vállalatok részvételén, a pályaorientációban érintett szolgáltatók együttműködésén alapuló pályaorientációs tevékenységek hatékonysága. A pályaorientációs beavatkozások a tudatosabb szakmaválasztást, szükség esetén a pályakorrekciót támogatják a tanulási utak, valamint a munkaerőpiac elvárásainak, a szakképző intézményekben oktatott szakmák hatékonyabb, élményalapú megismertetésével, a tanulók pályaválasztásának közvetlen személyre szabott szolgáltatásokon, programokon keresztül történő támogatásával. A tervezett intézkedés a pályaorientációs tevékenységek hatékonyságának növelését és a tanulók várható munkaerőpiaci pozíciójának javítását eredményezi.

A programkomponens végső kedvezményezettjei a Kulturális és Innovációs Minisztérium fenntartásában lévő, hazánk leghátrányosabb helyzetű régióiban található szakképzési centrumok.